Felnőttképzés-felnőttoktatás

Miskolci Egyetem Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikum

3529 Miskolc, Szigethy Mihály u. 8.

OM : 203391, telephelykód : 001

Levelezési címünk: 3515 Miskolc-Egyetemváros Pf.: 1

Telefon:(46)555-376,508-095 Fax: 507-980

Információ: mail@ferenczi.hu

Felnőttképzési nyilvántatási szám: 05/0100/04 

Nyitvatartási idő:

H-P 6:00-21:00

Ügyfélfogadási rend:

Kedd 7:30-15:30

Csütörtök 7:30-15:30

Elérhetőségeink

FONTOS INFORMÁCIÓK

 Nyári ügyeleti rend

 Végleges felvételi jegyzék (iskolánkba felvételt nyert tanulók)

 Intézményvezetői pályázat - vezetői programok

 pdf download

Pályázó 1

 pdf download

Pályázó 2

pdf download

Pályázó 3 

pdf download

Pályázó 4 

 

Felvételi Tájékoztatónk 

Tájékoztató a felnőttoktatásról

Felnőttoktatás vagy felnőttképzés

A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolarendszerű oktatással kapcsolatban

jelenik meg. (Az iskolai rendszerű oktatás célja az általános, középfokú végzettség és/vagy

szakmai képesítés megszerzése, amelyeket a nemzeti köznevelési törvény és a felsőoktatási

törvény szabályoz törvényi szinten.) Ebben az értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a

„tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és

életkorához igazodó iskolai oktatásban”vesz részt. Az oktatásban résztvevők tanulói

jogviszonyt létesítenek a képző intézménnyel. A felnőttképzés fogalmát az

iskolarendszeren kívüli képzésekre használják, amelyet azok a képzők szervezhetnek, akik

arra engedélyt kapnak. Ezeket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza. A képzés

résztvevői nem állnak tanulói jogviszonyban a képző intézménnyel.

A részvétel feltétele

A tanuló gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti,

kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a

tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés

alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.) A tanuló attól a

tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a

tizenhatodik életévét betölti. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű

szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés

megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első

szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló

képzésben kizárólag felnőttoktatásban (esti, levelező, távoktatás) kezdhet. A második

szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését

követően kezdhető meg.

A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a jelentkezőt kérelmére felveszi az

intézménybe. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását

legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon

nyilvánosságra hozza. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő

beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet

igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról

kiállított bizonyítványt. A korábban megszerzett szakképesítésekről a tanulónak

nyilatkoznia kell!

A képzésszervezés szabályai

A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá

esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás

munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem

rendelkeznek szakképesítéssel (másodszakmás nem!) és még nem töltötte be a 25. életévét

(SNI, BTM a 27. életévét).

A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a

kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai

foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a

kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai

foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el

kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai

foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma

nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A

felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást

nem a nappali oktatás munkarendje szerint szerveik. A tanév rendjében meghatározott

tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt -

napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó

rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni

foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések

alkalmazása nem kötelező. 

Az OKJ megszabja az egyes szakképesítések esetén választható munkarendet, meghatározza

az itt folyó elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó különleges szabályokat. („I” oszlop)

Jelölések: Nappali N

Esti E

Levelező L

Egyéb sajátos munkarend S

Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú

képzés (tanfolyami képzés) TK

Távoktatás T

Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati

képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati

óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munka-rendje szerint megszervezett

felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelen-léti óraszáma legalább a nappali

rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés

jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében

a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal,

hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az

esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az

iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában

meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. (!)

A felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének

keretében – az igazgató határozza meg.

A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési

évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben –

közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves

oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a

tanév rendjét meghatározó rendelettel összhangban.

A felnőttoktatásban az iskolai oktatás tanórai foglalkozásokból és a tanulók egyéni

felkészülésére épül. Ha nem nappali munkarend szerint szervezik meg a tanítást, akkor a

tanév rendjében meghatározott tanítási napok számát (ez a középiskolákban általában 180

nap) a tanórai foglalkozások (kontaktórák) és az egyéni felkészülésre fordított napok

együttese adja ki. Tehát nem ötnapos tanítási hetekkel kell számolni a nem nappali tagozatú

felnőttoktatásban. Pl. a levelező munkarend szerinti felnőttoktatás heti 2 hétköznap (a hétfő

és a szerda) délutáni időszakát jelenti.

A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban

(vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött

szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján–

beszámítható.

Tehát: Ha a munkahelyén szakirányú gyakorlati tevékenységet folytat(ott), az

beszámítható igazgatói döntéssel.

A ”nyári gyakorlat” ideje: Sztv. 26.§ (2) "Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati

képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon

kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll."

Tehát: nem "nyári gyakorlat". A lényeg, a szakképzési helyi tantervnek megfelelő

óraszámban, a szorgalmi időn kívül kell teljesíteni.

Tanulószerződés, együttműködési megállapodás

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező

oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás

keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon

gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel,

amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

Ingyenesség

Magyarországon az első és a második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam

az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – az Szt., valamint az Nkt. meghatározott feltételekkel

– ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára, az oktatás munkarendjétől

függetlenül.

Az első szakképesítést minden esetben meg lehet szerezni ingyenesen a nappali oktatás

munkarendje szerint, tehát felnőttoktatásban is. Ez azt jelenti, hogy a tanuló még nem

szerzett a magyarországi iskolarendszerben szakképesítést vagy csak iskolarendszeren

kívüli „fizetős” képzést végzett. Erről a tényről a tanulónak nyilatkoznia kell!

Hányadik szakképesítés?

Nem szakképesítés:

1997 után kiállított szakközépiskolai érettségi, ugyanis azzal már nem adtak együtt

szakképesítést is;

gimnáziumi érettségi, valamint szakközépiskolai érettségi 1998-tól kezdődően

a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt „szakképzettségnek” hívják);

a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását

biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott

körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés

az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai

rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. (5+1

éves képzésnél)

Szakképesítés, de nem iskolarendszerű

olyan államilag elismert vagy államilag el nem ismert szakképesítés (akár OKJ-s, akár

nem), amelyet nem iskolarendszerben, hanem tanfolyamon szereztek.

Honnan derül ki, hogy tanfolyami képzés?

ha fizetni kellett érte;

nem kellett fizetni érte, de fizette a munkáltató vagy a munkaügyi központ;

ha a bizonyítványban a kurzust szervező (nem a vizsgáztató hely) nem közoktatási

intézmény, pl. Bt. vagy más cég;

ha felnőttképzési szerződést kötött.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első

szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló

képzésben kizárólag felnőttoktatásban (esti, levelező, távoktatás) kezdhet. A második

szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését

követően kezdhető meg.

Tehát a második szakképesítésért már csak felnőttoktatásban lehet ingyenesen tanulni –

kizárólag esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés keretei között szerezhető

meg, tehát nappali munkarend szerint nem.

Az ingyenesség az alábbi területekre terjed ki:

a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az

elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén

öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi

végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben

szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítésráépülésre

történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a kétéves, érettségire történő

középiskolai felkészítésben három tanév,

a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a

javító- és pótló érettségi vizsga (bármely szakképző intézmény korábbi tanulója

részére 1. alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is),

a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy

szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és

pótlóvizsga (bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére 1. alkalommal a

tanulói jogviszony megszűnése után is),

a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex

szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javítóés pótlóvizsga.

Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a

halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés

fejlő-dési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló részére.

Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi

fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második

szakképesítés megszerzéséig.

A tanulmányi kötelezettség teljesítése

A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend

szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz

részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.

A felnőttoktatásban:

a) a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év

végén osztályozó vizsgán kell értékelni,

b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő

számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi

sajátosságok alapján módosíthatók,

c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is

tarthat.

Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét,

távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola

félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy

melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya.

Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban

részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány

tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások

jogkövetkezményeire.

Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál

többet mulasztott igazolatlanul.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és

év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó

vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát

legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási

helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt

vehet a vizsgán. Az elméleti szakmai tantárgyak óráinak látogatása alól az iskola igazgatója

a tanu-ló írásbeli kérelme alapján felmentést adhat, de a gyakorlati képzés foglalkozásain

való részvétel kötelező (felmentés esetén év végén osztályozó vizsgát kell tenni).

A helyi tantervének kell rendelkeznie arról, hogy milyen dokumentum tartalmazza a

konzultációk és vizsgák időpontját. Célszerű a munkatervben. A félévi és az év végi vizsgák

értékelése az adott szakképesítésre vonatkozó ágazati kerettantervekben meghatározottak

szerint történik.

Felnőttoktatásban résztvevők jogosultságai

Diákigazolvány

A köznevelési intézményben tanuló diáknak az oktatás munkarendje szerinti diákigazolvány

a NEK rendszerén keresztül, az intézményben igényelhető. A diákigazolvány típusai: nappali,

esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.

Kollégiumi ellátás biztosítása

A tanulónak a kollégiumi tagsági jog-viszony térítésmentes, ha a tanuló nappali rendszerű

iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban

vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján -

ingyenes, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás

keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást -

jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe. A kollégiumi szolgáltatás

igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett

veszi igénybe, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett

felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. Tehát a

felnőttoktatás esti levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló

abban az esetben kaphat ingyenes kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19.

életévét.

Árvaellátással összefüggő jogosultságok

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55.§ (1) be-kezdése

alapján az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54.§-ban

említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életév-ének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben

nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a

huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek

megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet

nélkül megilleti.

Tehát a második szakképesítés megszerzésére irányuló ingyenesen folytatott képzés ideje

alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló.

Családi pótlék (iskoláztatási támogatás)

A saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a

tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek

mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy

házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a családok támogatásáról

szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él

egy háztartásban,

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - sajátos nevelési igé-nyű tanuló

esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Azonban a 14.§ szerint: "Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek

rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék

folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel

rendelkezik."

Tehát: Ha munkaviszonyból jövedelme származik és a betöltötte a 18. életévét, nem

jogosult az iskoláztatási támogatásra.

Jogszabályok

2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) a szakképzésről

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (OKJ) Országos Képzési Jegyzékről és az

Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

kmd1kozszolgmivk badgesmartisiwsanyasag56749351 2446849471991768 1401098686498340864 ndiakig

hu Magyar en English fr Français de Deutsch it Italiano ru Русский es Español