foto1 foto2 foto3 foto4 foto5


+36 46 555 376
mail@ferenczi.hu

10.A 10.B 10.C 10.D
Osztályfőnök: Osztályfőnök: Osztályfőnök: Osztályfőnök:
Drotálné Tóth Ágnes Bálintné Ducsai Mónika Juza Adrienn Tomasovszky Viktória
Abu-Zeid Nawall Alberti Alexandra Báki Barbara Bertalan Anna
Asztalos Petra Bartók Péter Bartha Dominika Dalma Bitó József
Balogh Margit Bátor Lilla Bölkény Janka Böszörményi Dzsenifer
Buzás Barbara Béres Réka Anna Gál Réka Dudás Blanka
Eszlári Helga Bolla Gergő Levente Halász Vivien Fehérfalvi Orsolya
Gulyás Nikoletta Lídia Bukta Brigitta Helle Anett Galváczki Klaudia
Győri Mónika Dudás Hanna Hevesvári Melitta Eszter Girhiny Melinda Mónika
Horváth Adrienn Horváth Gábor Norman Horváth Cintia Roxána Gyöngyösi Balázs József
Horváth Amanda Juhász Bernadett Mária Hudácskó Kinga Joó Beatrix Vanda
Hudák Fanni Kovács Borbála Juhász Dóra Kalupka Patrícia
Jandl Bojána Brigitta Kovács Renáta Juhász Vanessza Mercédesz Kamarás Evelin
Kántor Vanda Andrea Lakatos Gabriella Kiss Vanessza Karcagi Orsolya
Kapaló Barbara Lénárt Henrietta Kovács Dalma Kéri Kitti
Kapusztik Krisztina Matkó Bianka Kulcsár Evelin Dorina Kiss Renáta
Koncz Kornél Mészáros Erik Kun Brigitta Erika Kormos Veronika
Láng Noémi Molnár Erika Majoros Tamás Csaba Krajecz Petra
Mezei Barbara Nagy Amanda Molnár Patrik Lakatos Dzsenifer
Mezei Szilvia Nagy Petra Nagy Barbara Lenkey Attila
Moszkál Eszter Nagy Zsanett Pálinkás Dorina Lukács Erika
Munkácsi Anasztázia Nyiri Fruzsina Pirkó Petra Miliczki Nikolett
Ortó Adrienn Orosz László Riegel Alexandra Nemesnyik Mónika
Oszterman Fanni Piaszkó Boglárka Erzsébet Simon Valentina Pásztor Zoé Vanessza
Pálkovács Klaudia Puskás Petra Sontra Klaudia Pomázi Gergő
Pekli Roberta Martina Siroki Zoé Atala Sümegi Vivien Princz Diána
Sallai Gréta Smizsánszki Maura Taksár Dorina Stefán Fanni
Sárogh Fanni Soltész Réka Fanni Tirpák Nikoletta Szemán Katalin
Seer Alex Tóth Petra Szilvia Tóth Krisztián Szűcs Dániel István
Szabó Teodóra Varga Vivien Urbánszki Cintia Vigh Martin
Szlifka Bianka Zima Mónika    
Takács Martin László      
Tóth László Csaba      
Tóth Szilvia      
Vadász Anna      
Zupkó Annamária      
9.A 9.B 9.C 9.D 9.E
Osztályfőnök: Osztályfőnök: Osztályfőnök: Osztályfőnök: Osztályfőnök:
Barczaházi Andrea Litványi Józsefné Dudás Imréné Gyükerné Barát Anikó Paszternák Ténia
Árvai Vivien Bajzáth Marcell Balogh Laura Andervald Lili Balogh Patrícia
Baktai Zsófia Balázs Laura Bitó Dániel Bazsó Bianka Benke Fanni Anna
Balázs Judit Mária Baranyi Zsanett Zsuzsanna Emri Klaudia Beteg Adél Besenyei Nikoletta Ágnes
Balogh Hortenzia Tímea Bartusz Bernadett Irma Farkas Fanni Budai Laura Botos Éva Enikő
Béres Csenge Edina Belányi Regina Farkas Gergő Buri Ildikó Budai Dalma
Bódi Cintia Bényei Csaba Fazekas Anikó Bianka Csók Gabriella Budai Vivien
Buzás Krisztina Borsodi Dominik Ferenczi Réka Dósa Emőke Dankó Zsuzsanna
Csemer Dániel Borza Balázs Hegedűs Melitta Dudu Klaudia Dargai Adrienn Fanni
Dányi Dzsenifer Rebeka Csongrádi Attila Hericz Levente István Farkas Katalin Furman Zsuzsanna
Ferkovics Réka Csorba Bianka Homovics Roland Gonda Ivett Fükő Blanka
Galamb Éva Dobrosi Bianka Horváth Georgina Halász Anna Galambos Anna Veronika
Gergely Márkó Krisztián Egri Klaudia Jónás Anett Horváth Helga Gáspár Heléna
Hidi Bianka Dóra Eperjesi Emőke Kerekes Dominika Horváth Ilona Hajdu Rita
Horváth Kitti Funák Fruzsina Laposán Petra Jónás Noémi Halász Natália
Juhász Alexandra Halász Vanessza László Gabriella Juhász Viktória Horváth Katalin
Karikó Szabina Regina Hankó Beáta Mák Kristóf Juhász Zsófia Bianka Jónás Ivett
Kevevári Marcell Hora Alexandra Molnár Melánia Kacsur Lilla Anikó Juhász Vanda Petra
Kocsis Laura Horváth Attila Alex Nagy Enikő Kallósi Fanni Juhos Krisztina
Korpás Nikolett Krajnyák Gergő Nagy Richárd Káló Bianka Kiss Evelyn
Lakatos Kitti Katalin Lakatos Dávid Németh Gabriella Kántor Boglárka Kondás Klaudia
Literáti-Nagy Réka Fanni Lőrincz Dorina Novák Mihály Kiss Emília Kónya Bianka
Lőrincz Cintia Liliána Magyari Gabriella Orci Vivien Kossuth Petra Roberta Kónya Fanni
Magos Marcell Nagy Eszter Pecze Dorina Kovács Martina Fanni Kótai Vivien
Pávai András Németh Krisztián Pintér Fanni Kőszegi Beatrix Kovács Adrienn
Plósz Brigitta Ildikó Németh Viktória Sándor Éva Kurucz Réka Lakatos Anett
Rácz Mátyás Sándor Nótár Anita Somogyi Gábor Laczai Vivien Lakatos Melissza Kinga
Riba Laura Pisák Orsolya Stiránszki Hajnalka Lakatos Evelin Lengyel Petra
Skrabák Márton Péter Pozsgai Zsuzsanna Szabó Kitti Laza Nikoletta Mustea Gabriella
Skrabák Máté András Rákay Gerda Szabó Orsolya Matiszcsák Vivien Nagy Kíra Edina
Smidt Dominika Rohály Roxána Fanni Szikszai Kinga Mocó Mária Anikó Nagy Sára
Soltész Marcell Sánta Liliána Szűcs Krisztina Nagy Szilvia Naményi Hajnalka Dorina
Szabó Szimonetta Sipos Enikő Tódor Mirabella Orosz Gréta Nyeső Szabina
Száva Henrietta Szobota Réka Tóth Amarilla Flóra Ördög Zsuzsanna Ongai Alexandra
Tóth Attila Szőcs Tímea Szandra Török Ákos Posta Réka Pap Virág
Veréb Brigitta Varga Erzsébet Zsarnai Eszter Rita Ruszó Vanessza Patai Eszter
Zemlényi Mariann Vass Vivien   Tálas Martina Soltész Csenge
  Veress Amanda   Tóth Eszter Trudics Csilla

Alkalmazottak létszáma

 

2011/2012. tanév

2012/2013. tanév

2013/2014. tanév

2016/2017. tanév

Végzettség/szakképzettség

Pedagógusok

Magyar nyelvet és irodalmat oktató

6 fő

6 fő

5 fő

6 fő

 

Angol nyelvet oktató

7 fő

7 fő

7 fő

10 fő

 

Német nyelvet oktató

4 fő

4 fő

4 fő

2 fő

 

Latin nyelvet oktató

0 fő

0 fő

0 fő

0 fő

 

Matematikát oktató

8 fő

8 fő

7 fő

6 fő

 

Történelmet oktató

4 fő

3 fő

3 fő

3 fő

 

Fizikát oktató

5 fő

5 fő

6 fő

4 fő

 

Kémiát oktató

2 fő

3 fő

2 fő

3 fő

 

Biológiát oktató

5 fő

6 fő

4 fő

4 fő

 

Földrajzot oktató

3 fő

3 fő

3 fő

2 fő

 

Ének-zenét oktató

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

 

Rajz- és vizuális kulturát oktató

0 fő

0 fő

0 fő

0 fő

 

Erkölcstant oktató

0 fő

0 fő

0 fő

1 fő

 
 

Informatikát oktató

3 fő

3 fő

3 fő

2 fő

 

Testnevelést oktató

5 fő

5 fő

5 fő

6 fő

 

Pályaorientációt, szakmai alapozást o.

2 fő

2 fő

2 fő

28 fő

 

Szakmai orientációs tantárgyat o.

11 fő

11 fő

12 fő

28 fő

 

Szakmacsoportos alapozó tant.okt.

12 fő

12 fő

12 fő

28 fő

 

Szakmai elméleti tantárgyat okt.

23 fő

21 fő

26 fő

28 fő

 

Szakmai gyakorlati tant.oktató

13 fő

13 fő

16 fő

28 fő

 

Óraadó

44 fő

22 fő

8 fő

48+22 fő   

Oktató-nevelő
munkát segítők

Könyvtáros

2 fő

2 fő

2 fő

2 fő   

Rendszergazda

1 fő

1 fő

1 fő

2 fő

Pedagógus, Szakközépiskolai érettségi, OKJ-s Rendszerinformatikus

Ijfúságvédelmi felelős

1 fő

1 fő

0 fő

0 fő  

Fejlesztő pedagógus

0 fő

0 fő

0 fő

1 fő (óraadó) 

 

Pszichológus

0 fő

0 fő

0 fő

1 fő  

Egyéb

0 fő

0 fő

0 fő

1 fő (oktatástechnikus)

 

Egyéb alkalmazottak

Gazdasági vezető

1 fő

1 fő

0 fő

0 fő

 

Gazdasági ügyintéző

5 fő

5 fő

3 fő

3 fő

 

Iskolatitkár

1 fő

1 fő

2 fő

3 fő

Gimnáziumi érettségi, OKJ-s Irodavezető, Gimnáziumi érettségi, Gimnáziumi érettségi

Adminisztrátor

2 fő

2 fő

1 fő

1 fő

 

Portás

4 fő

4 fő

4 fő

2 fő

 

Karbantartó

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

 

Udvaros

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

 

Takarító

11 fő

11 fő

9 fő

10 fő

 

Összesen:

Pedagógusok

72 fő

72 fő

72 fő

162 fő

 

Egyéb alkalmazottak

35 fő

28 fő

 7 fő

28 fő   

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége

 

Szakkörök:                                                      62 óra/hét

 

Korrepetálások:                                                 42 óra/hét       

 

Iskolai sportkör                                              27,5 óra/hét

 

Számonkérések rendje

• Számonkérés típusai:
szóbeli
írásbeli
- írásbeli felelet: egy óra tananyagából történő számonkérés
- röpdolgozat: kisebb tematikus egység anyagából történő számonkérés
- témazáró dolgozat: egy-egy nagy tematikus egység anyagából való számonkérés
• Dolgozatok mennyisége, típusai: egy napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.

• Az írásbeli dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítva meg kell kapniuk a tanulóknak (ez alól kivétel, ha a tanár megbetegszik). Ellenkező esetben a tanuló dönthet, kéri-e a jegyet.

 

Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai


A házi feladatok feladásakor az alábbi elveket vesszük figyelembe:

• a feladatok mennyisége feleljen meg az életkori sajátosságoknak;
• a feladott leckék két óra alatt elvégezhetőek legyenek;
• a feladáskor a tanár adjon kellő segítséget, magyarázatot a megoldáshoz;
• a tanuló önállóan meg tudja oldani a feladatot és az biztosítsa a készségek kialakításához szükséges gyakorlást;
• csak olyan feladatot adjon fel a tanár, amelyek megoldásához otthon rendelkezésre állnak megfelelő kiegészítő dokumentumok;
• hétvégére (pénteken) csak annyi házi feladatot adunk, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos;
• az őszi, téli és tavaszi szünetekre is csak annyi feladat adható, mint egyik óráról a másikra;
• a fenti szüneteket követő első tanítási órán nem íratunk dolgozatot;
• a nyári szünetre házi feladat nem adható, legfeljebb javasolható gyakorlási célzatú feladatsor;
• célszerűnek tartjuk viszont a kötelező és ajánlott olvasmányok nyári szünidőben történő elolvasását;

Iskolánk képzési kínálata 8. osztályos tanulók számára és érettségizett tanulók számára:

Csengetési rend

·        Az iskolában a tanítás 8.00 órakor kezdődik, illetve a 0. órák 7.15 órakor.

·        A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 5 perccel kell megjelenniük az iskolában.

·        Becsöngetéskor a tanuló abban a tanteremben köteles tartózkodni, ahol a soron következő órája lesz. Ez alól azok a termek jelentenek kivételt, ahová csak tanári kísérettel léphetnek be a tanulók.

·        Iskolai adminisztrációs, és egyéb ügyek intézése az iskola titkárságán a nagyszünetben 11.30-12.00 óráig, valamint 13.30-15.00 óráig történik.

 

Csengetési rend

Óra

Becsengetés

Kicsengetés

0.

715

755

1. 

800

845

2. 

855

940

3. 

950

1035

4. 

1045

1130

(ebédszünet)

5. 

1200

1245

(ebédszünet)

6. 

1300

1345

7. 

1350

1435

8. 

1440

1525

 

A hetesek feladatai

•    Osztályonként 2-2 fő látja el a hetesek teendőit a csoportbeosztásnak megfelelően. 

•    Jelentik az igazgatóhelyettesnek, ha a tanár a becsengetés után 10 perccel nem érkezett meg az órára.

•    Gondoskodnak krétáról, szivacsról és a tábla tisztaságáról. 

•    Felelősek az osztály rendjéért, a tanterem tisztaságáért.

•    Jelentik a hiányzókat.

•    A tanteremben felejtett tárgyakat leadják a titkárságon.

•    Segítik az ügyeletes tanárok és diákok munkáját az óraközi szünetekben.

A Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola az ország egyik legnagyobb tisztaprofilú egészségügyi szakképző intézménye. Profiljával lefedi az egészségügyi ellátórendszer szakember szükségletét.

1957. szeptember 1-én országosan is az elsők között indult el iskolánkban az ápolóképzés, akkor még Egészségügyi Szakiskola nevet viselve. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház területén, annak egyik épületében kezdte meg munkáját az akkori tantestület.

Az elmúlt évtizedekben óriási változáson, átalakuláson ment át az egészségügyi szakképzés.

Kezdetekben 17 éves kortól 2 éves nappali tagozatos formában folyt az elméleti és gyakorlati képzés az egyre bővülő szakok bevezetésével.

Nagy változást hozott az 1975-ös év, amikor valójában létrejöttek az egészségügyi szakiskolák, még korábban a szakközépiskolák, a 18 éves korosztálynak három, illetve négy éves képzési formában, melyek egy alap szakmai képzést nyújtottak, a szakközépiskolák e mellet még érettségit is adtak.

Miskolcon, 1977-ben nyílt meg elkülönülve a Szakiskolától a Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, az Avas alján.

Az 1990-es évek elejének törvényi változásai az egészségügyi szakképzés teljes reformját vonta maga után. Az Egészségügyi Szakiskola vezetése és tantestülete felmérte erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, a változás veszélyeit, és elkészítette az elkövetkező évtized stratégiai tervét.

A szakiskolai képzést fokozatosan átváltotta általános, érettségit adó humán szakmacsoportos, és az érettségi utáni OKJ-szerinti 2, illetve 3 éves képzésekre. Nem kis feladat volt ez az intézmény számára, hiszen ehhez az átalakuláshoz meg kellett teremteni a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket.

Ebben segítettek az országos pályázatok, kezdetben a PHARE, majd később két világbanki programba (A, B komponens) bekapcsolódva sok támogatást kaptunk, mind a tantestület képzése, továbbképzése, mind a tárgyi eszközfejlesztést illetően.

A 90-es évek végére a pedagógusok képzettsége, szakmai és módszertani tudása is megfelelt a megnövekedett elvárásoknak. A sok továbbképzés, a külföldi tanulmányutakon való részvétel hozzájárult látókörük szélesedéséhez, az európai szakképzési rendszerhez, a jobb minőségű szakmai munkához.

1997-től egyre több európai uniós programba is bekapcsolódott az intézmény. A Leonardo da Vinci program keretében több kísérleti és mobilitás programnak is részesei voltunk, és dolgoztunk együtt 6-8 európai uniós országgal. A partnerekkel való együttműködés lehetőséget kínált az uniós országok egészségügyi és szociális ellátórendszerével való megismerkedésre.

A 90-es évek végére megvalósuló sikeres szerkezetátalakítás, szakmai eredmények, az egyre javuló szervezeti kultúra kínálta a lehetőséget, hogy elkezdjük kiépíteni minőségfejlesztési rendszerünket.

Ennek eredményességét bizonyítja, hogy a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola (1994-ben vettük fel a neves miskolci születésű pszichoanalitikus nevét) 2002-ben sikeres pályázat után elnyerte a Közoktatás Minőségéért Díj Kiválóság Kategóriájának bronz fokozatát.

2002 szeptemberében újabb nagy fordulat következett iskolánk életében, ugyanis hozzánk vonták a városban működő Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolát. Így az összevont nagy intézmény Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola néven folytatta tovább munkáját, immár két épületben, két telephellyel.

Az iskolavezetés és a tantestület számára is nagy szakmai kihívást jelentett az összevonás, mely elsősorban a szervezeti kultúrát érintette. Az elkövetkező évek feladata volt az azonos értékrend és követelményszint kialakítása mind szakmai, mind módszertani téren. Közel 5 évig tartott a két telephelyen való működés, mert 2007 februárjában hosszú, kényelmetlen építkezés után beköltözhettünk az új Szigethy Mihály úti épületünkbe. Közel egy milliárdos címzett állami támogatással sikerült felújítani, bővíteni.

A folyamatos szakmai megújulást az építkezés sem törte meg, 2005-ben – konzorciumi tagként – sikeresen pályáztunk a HEFOP-3.1.2. Kompetencia alapú nevelés, oktatás Miskolcon program megvalósítására. Hat kompetenciaterületen dolgoztunk, 12 pedagógussal. Sikerként értékelhető a javuló tanulói motiváció, a tanulói teljesítmények és eredmények számszerű növekedése.

A tantestület többi tagja bemutató órákon, továbbképzéseken tájékozódhatott az új programról, a korszerű tananyagtartalomról és az új módszerekről, akik később követőként vitték tovább a programot. A program során egyre több digitális tananyagtartalom épült be a tanítási órák menetébe, egyre többen használták a korszerű tantermekbe szerelt digitális táblákat.

Mára elmondható, hogy a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola egy korszerű, európai szintű épületben, jól felszerelt tárgyi eszközökkel, jól felkészült, magas szintű szakmai kompetenciájú tantestülettel végzi nevelő-oktató munkáját, és mindmáig nyitott az innovációra, a megújulásra, az új feladatokra.

Ennek eredményeképpen jól felkészült, szakmájukat, hivatásukat szerető szakdolgozókat adhatunk az egészségügyi ellátórendszernek.

Ferenczi Sándor (Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.) orvos, pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője.

Kosztolányi Ferencziről ...

Állandóan valami lázas nyugtalanság volt benne, valami gyermeki kandiság, valami mohó érdeklődés.»Összevont szemöldök, hideg, éles tekintet, mely még a társaságban is figyeli az embereket«. Jaj, mennyire nem illik rá ez. Ép az ellenkezője volt.

A társaságban társasjátékot játszott. Érdekelte a nyelvészet, a színház, az ötlet, a pletyka, minden, ami emberi. Tudta ő, hogy megfigyelni a lélekelemző-órán és a társaságban csak szétszórt, laza figyelemmel lehet. Ha »szaktudós« volt, az élet szaktudósa volt. Mindig és mindenütt éppannyira nem volt szaktudós, amint az igazi költő se »költői«, csak akkor, ha dolgozik. Betegágyán az alkalmazottjával, egy vidéki leánnyal abban versenyzett, hogy ki tud több magyar nótát elénekelni és büszkélkedett, hogy ő győzött. 
Az embert — önmagát is — rejtélynek tekintette, melyet nem lehet egy-két lélektani képlettel kifejezni. Egyszer a jelenlétemben leesett szemüvege, utána kapott s úgy beleverte az asztalba homlokát, hogy kiserkedt rajta a vér. Nyilvánvalóan »tévcselekedetet« követett el. De vajon Newton, aki annyira ismerte a nehézkedési törvényt, nem éppúgy alá volt vetve neki, mint a többiek, akik nem ismerték? Egyszer rányitottam, a dolgozószobájában ült a kereveten, teljesen felöltözve és mezítláb s talpait simogatta a két tenyerével. A Babinkszky-reakciót próbálta ki önmagán. 
Mindent önmagán próbált ki, a testén vagy a lelkén, csak aztán hitte el. Nem közölhettek vele olyan valószínűtlennek tetsző állítást, hogy ne keresse benne a valószínűt s nem közölhettek vele régóta elfogadott, tankönyvekben szereplő »igazság«-ot, hogy edzett szellemével ne kételkedjék benne.

 

Kosztolányi Dezső